Párizs Mon Amour

A párizsi látnivalós cikkekből sok jót olvashattok, ezért úgy gondoltam jobb lesz ha csak az érzéseimről és benyomásaimról írok nektek, arról, hogy milyen volt Párizsban.

Mint sokaknak, így nekem is Párizs nagyon várva várt úticélom volt, imádom a francia nyelvet, a zenéket, a filmeket, a kultúrát és a művészeik munkásságát, így hihetetlen dolognak tűnt, hogy tényleg láthatom, hogy valójában mi van ott és fincsi kajákat eszünk, miközben mindenből árad a francia bájos hangulat.

Valójában megtörténtek velem azok a dolgok, amiket elképzeltem Párizsban. Tényleg láttam az Eiffel toronyot és tényleg hihetetlenül csodás és a Mona Lisa mosolya is elképesztő és tényleg üldögéltünk a fűben ropogós bagettet és francia sajtokat eszegetve egy jó francia rosé társaságában, de mégis sokszor kényelmetlenül éreztem magam.  Ennek az volt az oka, hogy a romantikus ábrándjaimban nem számítottam bele azt a sok másik turistát, akik szintén ki szerették volna venni a részüket ezen élményekből. Érdekes, hogy mennyire örülünk annak, hogy már egyre több helyre megy fapados olcsó járat, de már nem gondulunk bele a következményébe, hogy így majdhogynem minden ilyen úti cél a tömegturizmus helyszíne lesz. Ennek szomorú következménye az, hogy mi magunk öljük meg a hangulatot.  Ez volt a drámaian lehangoló blokk. 🙂 De! Párizs mégiscsak Párizs! Amikor már tényleg nagyon szomorú voltam a Louvre-ból kijövet egy padon üldögéve, hogy teljesen nem így képzeltem, hogy folyamatosan lökdösnek az emberek és mindenhol idióta pózokban fényképezkedő turistákba és agresszív utcai szuvenírárusokba botlunk, utána történt meg a tökéletes pillanat. A Louvre-hoz közeli Art-hídon sétáltunk át, amikor megálltunk megnézni a kilátást. Egy hegedűs bácsi telepedett le mellénk és elkezdte játszani Edith Piaf-tól a La vie en rose című számot. Kell ennél tökéletesebb pillanat egy szerelmes párnak Párizsban? 🙂

Ha már nem is Toulouse-Lautrec korában születtünk, Párizs akkor is tartogat számunkra meglepetéseket. Ha teheted sétálgass a Montmarte-on és látogasd meg a Sacré Coeur bazilikát is. A Moulin Rouge előtt is érdemes elsétálni, hogy röhögj egy jót, hogy mennyire nagyon gagyin néz ki élőben.  Mi a Montemarte-on laktunk az Ibis Budget Hotelben, amit azért is tudok ajánlani, mert nagyszerű bolha piac van a közvetlen közelében. Szombat, vasárnap és hétfőn vannak nyitva elméletileg 9:30-tól. (gyakorlatilag 9:30-kor az árusok 90%-kának nyoma sem volt.)

Az Orsay múzeumot semmiképp se hagyd ki.(ez volt az egyik kedvencünk Párizsban) Már maga az épület is elképesztő és sok impresszionista festő műveit csodálhatod meg.

Érdemes meglátogatni a Pompidou-központot is, ahol a modern művészetek kapnak helyet. Innen is szép kilátás nyílik a városra. Kedvenc titkos helyünk a Parc des Buttes-Chaumont, amelyet szinte csak a helyiek ismertnek, így a tündérmesébe illő parkban egy padról, vagy a fűben üldögélve figyelheted meg, hogy hogyan sziesztáznak a párizsiak.

Amit, ha teheted ne hagyd ki: Orsay múzeum, Louvre, Rodin múzeum, Picasso múzeum, Parc des Buttes-Chaumont, Jardin des Tuileries, Notre Dame, Versailles, Sacré Cœur-bazilika bolha piac, Cimetière de Montmartre (nagyon szép temető) és természetesen az Eiffel torony.

Ha 26 év alatt vagy és még hezitálsz Párizson, ne tedd! 🙂 Sok pénzt spórolhatsz meg azzal, ha fiatalabb vagy, mert majdnem az összes múzeumba ingyen tudsz bemenni! Igen! Még a Louvre-ba és az Orsay múzeumba is! Ráadásul a legtöbb helyen emiatt a sort sem kell végigállnod. Csak be kell mutatni a személyidet!

Trükk Eiffel torony sorban állás rövidítésére: a külső sorban állást, vagyis a detektoros kaput nem úszod meg és a pénztárban sorban állást sem, de a felvonóra várakozást lecsökkentheted! 🙂

Nekünk a véletlen hozta meg a szerencsénket, ugyanis miután megveszed a jegyedet, egyből terelőbójákon keresztül egy másik sorba kerülsz, ahol várhatsz a felvonóra, csakhogy nagyon kellett pisilnünk, így átmásztunk a terelők alatt, hogy visszajussunk a mosdóhoz. Visszafelé azonban, ugyanott már nem tudtunk bemenni, mert ahhoz még egyszer végig kellett volna állnunk a pénztáros sort. Megkérdeztük a sornál álló ott dolgozókat, hogy mit tegyünk, ők meg kívülről csak a VIP sorba tudnak beengedni, ami azt jelenti, hogy VIP jegy nélkül a VIP sorban állók kegyeit élvezhettünk, miszerint negyed annyi időt kellett várnunk a felvonóra. 🙂 Lehet ez így most egy kicsit zavarosnak tűnik, de ha majd ott vagy meglátod miről írtam, a lényeg, hogy állj ki a sorból miután megvetted a jegyed! 🙂